Sokan teszik fel a kérdést, hogy mi kerül egy órán több millió forintba.
A kérdésre nem létezik egyszerű válasz, de a magas ár legfőbb oka az, hogy a karóra ma már inkább ékszer mint használatai tárgy, és ugyanazért drága amiért egy drágaköves nyakék is az. A törés valahol a 80-as években következett be, amikor tömegtermékké vált az olcsó távolkeleti kvacóra, és kiszorította a használati tárgy státuszból a mechanikus órát. A sváci gyártók jelentős része csődbe ment – kivéve azokat, akik gyorsan ragáltak. Bár a Rolex, a Patek és az Omega már egy évvel az 1969-es Seiko-Quartz Astron 35SQ megjelése után piacra dobta a saját kvarcóráit, olyan kihívással néztek szembe, amire nem voltak felkészüve. A mechanikus óra válogatott és hosszan képzett szakemberek által rengeteg kézimunkával előállított termék, ezért drága. Ezzel szemben a kvarcóra gyártósoron, gépek vagy betanított munkások segítségével készül, így olcsó. A drága mechanikus óra státusszimbólum volt, olcsó kvarcórát viszont bárki könnyen vehetett. Ráadásul a kvarc kevesebb törődést igényel és általában pontosabb is. Miért nem halt ki teljesen a mechanikus óra?
Azért nem, mert az elegáns vásárlói réteg meg akarta különböztetni magát a kvarcórás tömegtől. A mechanikus óra így ékszerré lényegült át.
Ma már nem ilyen egyszerű a képlet, mert a kínai ipar azóta megteremtette az olcsó mechanikus órákat is, ami olyan mint a bizsu az ékszerek között.
A komoly mechanikus órák megfelelő karbantartás mellett generációkon át öröklődhetnek egy családban. Az ilyen megbízhatósághoz kimagasló anyagminőségre és hihetetlen preciíz, aprólékos kidolgozásra van szükség. Ez teszi a komoly mechanikus órát drágává.
Ehhez adjuk hozzá, hogy a termék alacsony darabszámban, egy szűk réteg számára készül – nincs tömegtermelés. A gazdag vevőt megszólítani képes marketing költséges, az értékesítők magas haszonkolcscsal dolgoznak. Ez teszi a komoly mechanikus órát nagyon drágává.
És akkor jön a vevő. Nem az időt akarja mérni, hanem meg szeretné különböztetni magát az „átlagembertől”. Itt válik az óra túlárazottá, hiszen az eladó addig emeli az árat amíg csak a vevő hajlandó megfizetni. És az gyakran nagyon magasan van.
Hol vannak akkor a megfizethető árú komoly órák? Vannak ilyenek is. Persze szándékosan kerültem az „olcsó” kifejezést, mivel olyan nincs. Az alábbi példákat a 150 ezer forintnál olcsóbb modellek közül válogattam.
Először is, van olyan, hogy tömegesen előállított minőségi mechanikus óra. Nem svájci csúcskategória, de tisztességes iparosmunka, ráadásul ironikus módon a kvarc-forradalmat elindító japán gyártó kezéből: ez a Seiko 5. A sorozat elképesztő formai változatosságot mutat, mindennapi, elegáns, sportos modellek széles választékával, 50 és 150 ezer forint között. Első komoly órának ideális.
Szintén japánban készült az alábbi Orient Classic, 70 forint körüli árral. Hasonlóan a Seiko-hoz, az Orient is jó minőségű saját mechanikát gyárt.
Svájcira vágysz? Cerina DS Tradition, 130 ezer forint körül.
Ha alacsony áron szeretnél jó minőséget, akkor érdemes a használt órák piacán is körülnézni. A Vaterát nem javaslom, viszont a www.chrono24.hu kínálatából megéri mazsolázni, a legtöbb eladó megbízható óraszalon. Példaképpen álljon itt ez a szép Jacques Lemans, 90 ezer forintért (szállítással együtt).
Ugyanitt találtam ezt a Hamilton Kakhi Field Automatic-ot 125 ezerért (szállítással), de vintage Rolex és Omega modelleket is el lehet csípni az eredeti ár töredékéért
Szóba jöhetnek továbbá a microbrand-ek modelljei. Ezek rövid sorozatban, kézműves munkával készülnek, mint itt ez a Magrette Tiki Blue, Miyota 9015-ös mechanikával 128 ezer forintért (szállítás nélkül).
Természetesen még számos megfizethető áru és jó minőségű mechanikus óra létezik, ez a cikk épp csak a felszínt karcolta. Ennek ellenére remélem hasznos volt.
